Dili, 20 Jullu 2026-Médiku espesialista Queensland Children’s Hospitál husi nasaun Austrália hamutuk na’in hitu sei halo operasaun ba labarik sira ne’ebé moris ho malformasaun sira kompostu husi, imperforete anus, Hypospadia, Constipasaun Cronica, Umbilical Hernia, Anal Polyp, Undencensus Testis ba sira-ne’e mak indetifka durante semana rua hahú husi loron 22 to’o 31 fulan Jullu tinan 2026.
Diretor Servisu Asisténsia Klinika HNGV Eligio de Araujo Soares hatete, ohin Hospitál Nasionál Guido Valadares (HNGV) servisu hamutuk ho Queensland Children’s Hospital husi nasaun Austrália, liu-liu haree ba Pedetria, Serjiaun nian, ne’ebé la’o tinan barak ona, tanba kada tinan sira fó konsulta ba pasiente sira iha Hospoitál Nasionál Guido Valadares.
“Aumesmu tempu sira mós idetifika ba pasiente sira ne’ebé mak ho problema iha pediatria Serjiaun nian, hanesan bebé ne’ebé mak moris mai ho imperforete anus, ou katak ita nia kidun ka anus ne’e tomak labele sentina bo’ot, Hypospadia ka bebé sira moris mai so’e bee araska la halimar, balun halo tiha operasaun maibé halo fali Constipasaun Cronica, ou atu sentina mós la di’ak kabun bubu, Umbilical Hernia ka bubu iha husar ka infeksaun iha husar matan, Anal Polyp isin kulit mosu iha anus ka sintina fatin no Undencensus Testis,” dehan Diretor Servisu Asisténsia Klinika HNGV Eligio de Araujo Soares ba Jornalista sira sira iha sala Formasaun, HNVG
Ohin no aban ekipa médiku sira ne’e halo tiha indetifkasaun ba pasiente sira-ne’e depois sira halo operasaun hahú Kuarta, 22 sei termina iha 31 Jullu.
Nia dehan, ekipa médiku Queensland Children’s ne’e to iha loron 19 domingu fulan Jullu ne’ebé nian 7 mak mai ho nia koordenador team nian, no sira mós mai ho nia ekupamentus balun, tanba sira mos halo ona konsulta no identifika nune’e sei komesa iha Kuarta feira halo operasaun ba pasiente sira ne’ebé identifika ona
“Sira mai horseik ekipa médiku ne’e hamutuk sira na’in hitu kompostu husi sira nia Kordenadór team ne’ebé maka ba iha pediatria Serjiaun nian ho anastezia no mós infermeira i sira mós nia sira nia ekipamentu balun, ohin sira halo konsulta no halo indetifkasaun depois Kuarta komesa ona halo operasaun ba pasiente sira ne’ebé mak sira indetifka ona,”Nia dehan.
Nia esplika pasiente sira ne’ebé agora dadaun atu halo operasaun ne’e balun sira halo tiha ona operasaun iha tinan kotuk,
“Tuir aproximasaun ne’ebé mak ita halo ba ne’e kauze 150 labarik depois ami halo tan avizu tan entaun komesa agora dadaun ita bo’ot sira haree dadaun entaun númeru ne’e aumenta ha’u seida bele hatete lolos númeru ne’e hirak, maibé sira nia aproximasaun 150 maibé ita haree ne’e liu tiha ona ida,”Nia Esplika.
Ba pasiente sira ne’ebé ho kazu indetifkasaun antes ne’e iha númeru ne’ebé atu halo operasaun ne’e kuaze na’in 30 resin, maibé agora daudaun pasiente sira foun kontinua mai bele liu tan
“Depois de halo operasaun sira sei haree mudansa no sira mós sei halo kontrolu depois iha tinan oin mai fali, i pasiente sira ne’e mós balun iha tinan kotuk halo operasaun maibé agora maka fali atu halo kontrola ba operasaun ne’ebé mak halo tiha tinan kotuk ne’e,”Nia relatá.
Moras sira-ne’e nia kada tinan médiku espesialista sira husi nasaun Austrália mak halo operasaun ne’e ninia kauza lolos mak malformasaun, buat ida ne’e la’ós akontese hafoin moris maibé.
“Momentu bebé sira iha ne’ebé sei iha inan sira-nia inan entaun malformasaun ne’e mak mosu entaun afeta ba sira nia orgaun sira-ne’ebé mak iha ita-nia isin depois ikus mai mak moris akontese hanesan ita nia ajuda ne’e tomak tiha ka ita nia sistema ne’e sira ne’e la funsiona hotu,”nia haktuir.
Kona-ba agora dadaun médiku Sirujaun halo akompaña ba ekipa médiku sira ne’e tanba ne’e ba Hospoitál Nasionál Guido Valadares sei kapasita
“Agora dadaun ita-nia médiku Serjiaun akompaña hela ita nia médiku sira, ita mós ba oin planu atu ita nia médiku sira nia kapasidade ba ita nia espesilista sira atu bele hanoin ona ba iha foti sub-espesialidade ne’ebé sira iha ba ha’u hanoin iha sirujia ba iha kardajia, no mós pediatria depois ba mós neotrolojia presiza sub espesilidade ne’ebé mak espesifiku ba labarik sira,”nia relatá.
Nia hatudu ida ne’e la’ós de’it ba Pedetria Serjiaun maibé mós Hospoitál Nasionál Guido Valadares hanoin mós atu prepara sub-espesialidade sira ne’ebé mak iha Hospoitál Nasionál Guido Valadares.
“Tanba ne’e mak ospitál mós iha planu atu hato’o ba Ministériu Saúde, atu nune’e planu ba tinan ida rua bele fó ona formasaun ba ita nia espesilista sira ne’e mak agora dadaun servisu iha hela iha HNVG,”nia esplika
Iha fatin Diretór Ezekutivu husi ospitál Queensland Children’s Hospital husi Nasaun Austrália, Roy Kimbel informa, ekipa médiku sira husi Ospitál Queensland Children’s Hospital husi Nasaun Austrália nia operasaun ne’e ba dala neen ona no vizita kada tinan durante semana rua.
“Ami ho ida ne’e dala neen ona no ami mai hahú husi tinan 2023 no ami vizita kauze semana rua no ami halo idetifikasau loron rua, depois ami sei halo operasaun durante loron 9 hamutuk no koko atu hetan labarik barak liu iha tempu ne’ebá,” dehan Diretór Ezekutivu husi ospitál Queensland Children’s Hospital husi Nasaun Austrália Roy Kimbel.
Nia dehan bainhira ekipa médiku sira ne’e fila fali haree labarik barak tanba sira haree labarik sira ne’e moris ona ho abnormalidade sira.
Nia dehan, ekipa médiku sira ne’e halo tuir buat ne’ebé sira halo ona iha tinan hirak liu ba tanba agora ne’e númeru 160 ne’e boot liu.
“Entaun ita presiza hadi’a. Maibé ami mós hakarak halo tuir buat hotu ne’ebé ami halo ona iha tinan hirak liu ba. Tanba ne’e númeru bo’ot liu, agora ami hein atu haree maizumenus labarik 160 ho sira-nia família,”nia dehan.
Nia haktuir razaun prinsipál ne’ebé labarik iha inan isin sira ladún halo movimentu entaun buat sira ne’e akontese, nune’e presiza halo operasaun ba sira nia kolostomia.
“Imi hatene, ida-ne’e la’ós buat di’ak ba labarik ida atu sai bo’ot ho kolostomia. Nune’e ami koko no halo operasaun sira-ne’e barak hanesan ami bele. No to’o agora ami halo ona hamutuk atus ida resin, maibé ami sei iha buat barak tan atu halo. Tanba ne’e razaun baibain ba labarik sira mai iha ne’e mak sira iha kolostomia no ita presiza kria knotak foun ida ba sira,”Nia Konklui.
Entretantu médiku sira ne’e kompostu husi médiku espesialista, anastesia no mós infermeiru hamutuk na’in hitu.
Jornalista: Aniceto da Silva
